A keskenylevelű angyalfüzér (Angelonia Angustifolia) a fügefűfélék családjába tartozó és Dél-Amerikából származó dísznövény, amit nálunk egynyáriként nevelnek, mivel fagyérzékeny. Egy igazi naprajongó virágról van szó, tehát megfelelő gondozás mellett egész nyáron ontja virágjait.
Felépítése
A virágok a tátikához hasonlóan kétajkúak, gyümölcsös illatúak, ami különösen intenzív a nyár estéken. Színük kék, mályva, lila, rózsaszín, fehér árnyalatokban terjednek. Sok egynyárihoz képest egész nyáron ontja a virágját. Elsősorban balkonládákba és függőkosarakba ültetik. Magassága elérheti az 50 cm-t is, de gyakoriak a törpe változatok is. A magasabb fajták vágott virágként is dekoratívak. A növény bokrosodásra hajlamos, levelei keskeny, sötétzöld, lándzsás alakúak. Metszéssel a virágzása elnyújtható őszig. Fejlődése és virágzása hosszú, forró nyarakon a legszebb.
Ültetése
Napos helyre ültessük, egymástól legalább 40 cm távolságra.
Ha más növényekkel ültetjük össze akár balkonládákba, akár díszkertekbe, mindig figyeljünk arra, hogy kellő távolság legyen a növények közt. A legmegfelelőbb növénypartnerek például a muskátlik – legyen az akár álló vagy függő. Az ágyásban a levendula, a fokföldi százszorszép és a mediterrán fűszernövények is jól érzik magukat mellette
Igénye
Laza, humuszos és tápanyagban gazdag virágföldben fejlődik a legjobban. Vízigénye közepes, a rövidebb szárazságot még jól bírja. Célszerű rendszeresen öntözni alulról, és figyeljünk arra, hogy a következő öntözés előtt kicsit a talaj teteje maradjon száraz. Figyelni kell arra is, hogy ne öntözzük túl, mert az a növény gyökerének rothadásához vezet.
Szaporítása
A keskenylevelű angyalfüzér szaporítása magvetéssel is történhet. Ezt tavasszal célszerű elkezdenünk, de mivel erősen fagyérzékeny növényről van szó, szaporítását zárt helyen, napos üvegházban vagy télikertben kell elkezdeni és csak a tavaszi fagyok elmúltával lehet a növényeket a szabadba kivinni.
Ha szabadföldbe szeretnénk elültetni magjait, akkor ezt csak a fagy elmúlta után, áprilisban, májusban kell elkezdenünk, s folyamatosan figyelni kell, hogy a talaj nedves maradjon. A magok általában 14-21 nap múlva kezdenek el csírázni, s 8-10 hét múlva célszerű szétültetni őket, úgy hogy legalább 6 óráig érje a nap. Ez azért szükséges, hogy minél erősebb, dúsabb virágokat hozzanak.
Teleltetése
Nagyon fagyérzékeny növényről van szó, ezért hazánkban csak egynyári növényként nevelhetjük. Próbálkozhatunk vele, hogy ősszel laza, vízáteresztő földdel teli cserépbe átültetjük s mint a leandert száraz helyre visszük be, s átteleltetjük.
Mindenekelőtt világos helyre van szükség, ahol nem lehet 5°C-nál hidegebb és 12°C-nál melegebb. Lehetőleg állandó hőmérsékletet tartsunk fel, hogy ne terheljük túlságosan. Célszerű a talaj közelében megmetszeni, s alulról öntözni télen, ha látjuk, hogy kezd a földje kiszáradni.
Tavasszal ültessük át, és lassan szoktassuk hozzá a magasabb hőmérséklethez és a napfényhez. Május közepétől kitehetjük a virágot, ha az éjszakai fagyok megszüntek.
Kártevői
Szerencsére nincs sok betegsége a keskenylevelű angyalfüzérnek, így egész évben büszkélkedhetünk színes, illatos virágjaiban.
Kártevői közül a levéltetvek az elsőszámúak, amik kárt okozhatnak a növénynek. Ezért célszerű pár hetente szappanos vízzel átöblíteni a leveleket. Vagy akár büdöskét is ültethetünk mellé, ami távol tartja a betegségeket.
Ha hagyjuk elbokrosodni, akkor a szürkepenész jelenhet meg rajta, ezért célszerű metszeni s alulról locsolni a növényt.
Képek forrása: Flickr, Carl Lewis és Flickr, Surely Shirly