A rajnai fürtös uborka egy középkorai érésű, kemény húsú konzervuborka fajta, melyet előszeretettel termesztenek kovászoláshoz és ecetes uborka készítéséhez. Keseredésmentes termése van.
Megjelenését tekintve a héja középzöld színű, apró fekete tüskés. Jellegzetessége, hogy a héja erősen szemölcsös.
Rajnai fürtös uborka termesztése
A rajnai fürtös uborka szabadföldbe való vetésére áprilistól májusig van a legjobb időszak, mivel hőigénye magas, nem tűri az alacsony, 6-10 °C fok körüli hőméréskletet. Az uborkák futó habitusukból adódóan nagy helyet igényelnek, ezért megfelelő távolságra érdemes ültetni őket egymástól, hogy ne nyomják el egymást.
A rajnai fürtös esetében az ajánlott sortávolság 100 cm, míg a tőtávolság 20 cm. Egy helyre 2-3 magot ültessünk, majd, ha mind kikelne, később ültessük szét őket. A vetési mélység 2-3 cm.
Az uborka hőigénye magas, ezért április előtt nem érdemes a szabadföldbe történő vetéssel próbálkozni, mivel az akkori éjszakai, hidegebb időjárást nem tolerálja. Hőigénye mellett a napfényigénye is magas, ezért csak olyan helyre ültessük, ahol a nap sugarai sokat érik.
Emellett a rajnai fürtös uborkának a vízigénye is magas, így folyamatosan gondoskodjunk az állandó öntözéséről.
Termésére júniustól-augusztusig számíthatunk.
A rajnai fürtös uborka kártevői
Kártevői a többi uborkával azonosak, így többek között megjelenhet a lisztharmat, a pszeudomonászos betegség és a levéltetű is.
Az uborkalisztharmat az egyik leggyakoribb gombás megbetegedése az uborkafajtáknak. Az első foltok megjelenésekor (általában július környékén) azonnal kezdjük meg a permetezést, különben gyorsan elszaporodik. Jó permetszer ellene a Sulikol K.
A pszeudomonászos betegség esetében a megelőzésen van a hangsúly. Futtassuk fel az uborkákat és tartsuk szellősen. A nedves helyeket kerüljük az ültetése során. A már megjelent betegség a leveleken lévő 3-5 mm nagyságú sárgás foltokról ismerhető fel.
Kép forrása: Flickr (CC BY 2.0) by verchmarco